NAGYRÉDÉRŐL RÖVIDEN

A település közigazgatási területe 3 435 ha,
belterület megközelítőleg 900 ha.
Lakónépesség 3 357 lakos,
lakásállomány 1 219, népsűrűség 98,5 fő/km2.

A Gyöngyössel nyugatról szomszédos települést a bora tette híressé. Mint a térség más településén, itt is a történelem során kialakult szőlő monokultúráról beszélhetünk. A falu azzal emelkedett ki a szomszédos települések sorából – s vette át a térségi köztudatban a leggazdagabb jelzőt az "oltványos" Abasártól -, hogy az itt élők vállalkozó szellemének köszönhetően váltani tudott, s elsőként kezdte el a szőlő mellett a keresett gyümölcsök termelését, csomagolását, tárolását, értékesítését. Lassan a málna, vagy a mirelit árúk épp olyan híresek lesznek az országban, mint amilyen jó neve van a falu borainak. A napjainkban Magyarországról exportált bor 10%-át a község adja.

A község alapellátását végző intézmények adottak. Az óvoda 120 óvodai férőhellyel működik 11 óvodapedagógussal, 16 általános iskolai tanteremben 25 pedagógus 266 gyereket tanít. A diákok negyede napközis ellátásban részesül. A szabadidő eltöltésére művelődési ház, mozi, internet-kávéház, 10 ezer kötetes önkormányzati könyvtár és sportpálya szolgál.  Az általános iskolai tornaterem a községi verseny- és tömegsport centruma lett. A helyi közélet orientációs, információs fórumává vált a Rédei Kopogtató elnevezésű, rendszeresen megjelenő önkormányzati kiadvány.

 Az egészségügyi alapellátást két háziorvos biztosítja. Mindketten vállalkozóként működnek. A megyében elsőként itt kezdte meg működését magángyógyszertár.

A rendszerváltás utáni  évek önkormányzati fejlesztéseinek fő irányát az infrastrukturális fejlesztések adták. Az egyik legfontosabb feladat a községi ivóvíz-szolgáltatás mennyiségi és minőségi problémáinak megoldása volt, melynek eredményeként 1992-ben átadták az új víztisztítóművet és az új mélyfúrású kutat. Párhuzamosan megindultak a községi szennyvízcsatorna-hálózat építésének előkészületei is, mely 1996-ban fejeződött be. Az infrastruktúrális lefedettség (ivóvíz, telefon, kábeltévé, gáz, szennyvíz és úthálózat) 100%-nak mondható.

Legjelentősebb gazdasági egység a Szőlőskert Borászati és Hűtőipari Rt., mely a megye legnagyobb magyar tulajdonú munkaadója.

A faluban sok a látnivaló. Nagyréde temploma; a volt földesurak kúriái, a Fáy, a Födváry, a Brezovay kastély; a XVIII. század végi és XIX. század eleji népi építkezés  néhány megmaradt lakóháza.

A helyi népi hagyományvilág volt az ihletője az utóbbi évtizedekben a községben elhelyezett jelentős műalkotásoknak. Közülük a művelődési ház előcsarnokának falát borító grafittó, a  házasságkötő terem színes üvegmozaik falképe Molnár József festőművész alkotása, a községháza folyosóján Asztalos Joakim szobra. A felsoroltakon kívül további látnivalók: szobrok , parkok, helyi amatőr alkotók munkái teszik hangulatossá  a falut.

A község három jelentős kiállítóhellyel rendelkezik, a Nagyrédei Galéria, a  Zsellérház és a Borászati Múzeum.

A hagyományőrzéshez kapcsolódóan kulturális rendezvényeket szerveznek: a Nyitott pincék Napja, a Szüreti Napok, az Újbor Ünnepe számos vendéget vonzanak. Az idelátogatók elhelyezésére több portán falusi szálláshelyet alakítottak ki.

A múlt és a jelen érdekesen és sikeresen keveredik ebben a faluban. A hagyományokból megőrizték azt, ami továbbmutat, s szervesen a múltra alapozva építik a minden bizonnyal sikeres jövőt.